egy kellemetlen vásárló naplója

A válság közepén nem igen vásárolunk, ez igaz az üzemanyagra is. Ahol tudunk, spórolunk, sokan ezt úgy oldják meg, hogy többször keveset tankolnak, ami teljesen hülyeség. Egy legális megoldás létezik, ha olyan kútra mész, ami baromi olcsó, még ha nincs is közel hozzád és ott telivered.

Én ezt tettem tegnap, ma drágult a disel 3 forintot, ezért hoztam egy nappal előre ezt a tranzakciót. 52 litert tankoltam a "MAGÁN Budapest, XX. ker. Kapitánypuszta 162. (Jahn Ferenc Kórház mellett)" kúton. Ez nekem 18.645Ft-ba került, természetesen nagy királynak éreztem magam, mert én vagyok a VEVŐ és körülöttem mindenki 5-8000 forintokért tankolt. Meg sem fordult a fejemben, hogy át akarnak verni, max az, hogy talán kicsit több fért a tankba, mint eddig. Ezzel nem törődtem. A kutasnak mondom: "18.700 forintból kérek vissza", és nyújtottam neki a két ropogós 10.000-est. Ő leellenőrizte, hamis-e (de kb úgy, mintha valami sittes figura lennék, és közben a szeme sarkából nézte, mit csinálok), na ez bebaszott nálam... Kezdtem szarul érezni magam. Mondta: elmegy apróért, mert nincsen 300Ft a zsebében csak papír. Itt baromira szerette volna még azt a 300 jattot, láttam a fején, de leszartam. Emberünk visszatért egy marok húszassal, soknak nézett ki, nem foglalkoztam vele. Tartom még a markom, hátha kapok még egy ezrest, de nem, a gyerek elfordult, és elkezdte írni a számlámat. Na itt azért már beszólok: "Figyu, rosszul adtál vissza, 2000-el kevesebbet!" Ha ő így én is így: basszuk át a másikat, akkor nyomassuk, csak lenyomom matekban a srácot. Mondja az egyre szimpatikusabb kolléga kis habogás után: "Nemis csak egy ezressel!" Teljesen igaza volt, de azért bebaszott, hogy így reagálja le, kb egy ilyet vártam Mr. Nyolcáltalánostól: "elnézést kérek, elnszámoltam magam, de Ön is stb..." Ő akar lopni (először), és aztán én vagyok meggyanúsítva??? Na azt már ne!

Nem elég, hogy ott hagyom nekik a pénzemet, lejattolom 55 forinttal, még levesz egy ezressel, paraszt is velem, ráadásul még utána hülyének is néz... Na neee... Tankoljon itt az, akinek van ilyen hülyékre ideje!

"Nesze neked, fogyasztóvédelem!" - mondtam magamban. A furcsa az volt hogy egy picikét sem voltam megrökönyödve, szinte sejtettem, hogy ez lesz. Még mérges sem voltam, hihetetlen. De mi is történt???

A telefonomat 2,5 hét javítási idő után visszaadták, nem csináltak vele semmit, mi több bebizonyították, hogy én rontottam el 3 nap alatt. No comment! A hitelességét jelző matricát megsértettem, ami olyan helyen volt, hogy csak kisebb szerelés után lehet hozzáférni. De mit is lehet ilyenkor tenni? Ki lehet kérni egy független szervezet véleményét, nos én nem ezt tettem. Logikusan végiggondolva, biztosan nem nekem ítéltek volna.

Mint már korábban jeleztem, ez egy szériahibás telefon, ilyenkor javítják (általában), az én esetemben a költséghatékonyabb megoldást választották, (mert másra nem tudok gondolni) bent a szervizben megpiszkálták a matricát.

Úgy döntöttem, hogy a hitelrontás rögös útjára lépek, és fennhangon szidalmazom az interneten a Sony Ericsson-t: mert a márkaszervize csal és lop, a T-mobilt: mert nem áll ki az ügyfeleiért, a magyar fogyasztóvédelmet: mert nem tud eljárni az ilyen ügyekben. És a T-mobilt ismét: megvonta a garanciát. Ezért le is rootoltam a telefont egyből és egy olyan kalóz romot raktam rá, hogy biztosan bántani fogja a központ szemét. Gusztustalannak tartom ezt a hozzáállást, ezt a mentalitást. SE telefonokat nagyon szerettem eddig, de kérdem: mi lesz most? Mit fogok használni?

Kikértem egy árlistát, megnézzem, mik is vannak még. A srác egyből ajánlott egy nekem való készüléket: HTC Desire S. Minden bizonnyal jó készülék, és lehet nekem való, de ismét csak kérdések sora merült fel bennem, mi értelme van 100.000-ért telefont venni, ha lerontom 3 napon belül??? :) Enyhén szatirikus lett volna helyzet, ha még ma megveszem a 6,5-ször drágább telefont nemde?

Ha egy embert is le tudok tántorítani ezzel az írásommal a T-mobiletől vagy a Sony Ericsson-tól már megérte.

Ez a Samsung belépő szintű androidos okos telefonja. Nekem ez a 3. androidot futtató készülékem, tehát nevezhetem magamat rutinosnak ezen készülékek használatában.

A készüléket a T-mobile bocsátotta használatra, amíg a másikat javítják. Kezdetben tetszett, de gyanítottam, hogy nem ér annyit, mint amennyiért vesztegetik. Jelenleg bruttó 35.000Ft-ba kerül, ezért az árért az ember elvárná, hogy legalább annyit tudjon, mint a szintén androidot futtató de 15.000-el kevesebbe kerülő Vodafone 845. Papíron tud is annyit, sőt jobb, de csalás. A GPS funkciója, igen gyenge, alig talál műholdat, átlagosan 5-8 percig keresi, és lehet meg sem találja, ilyenkor kilépsz a programból és vagy a telefont indítod újra vagy a GPS vevőt. Egyik barátom fogalmazott viccesen: "Ennyi tudott a Nokiám is." Megjegyezném, kb. 5 éve volt neki Nokiája.

A Samsung sosem volt a kedvencem, rossz menüelrendezése és béna ébresztő funkciói  miatt, gondoltam az android op. rendszerrel áthidalja a problémákat, és egy jó hardverrel megbízható terméket alkot, de csalódnom kellett.

Ítélet: SOSEM LESZ SAMSUNGOM! Nem éri meg a rizikót, a vezetés közbeni nyomkodással,  újraindítgatással.

Régi sztorim, de ma eszembe jutott. Nos a Mekiben kértem egy Röfiburgert, leültem barátaimmal, és mindenki nekilátott enni. Kinyitottam a dobozt, ezek után kinyitottam a szendvicset is, hogy megnézzem belülről, hisz mindig ezt teszem. Mindent rendben találtam, csak egy valami hibádzott. Nem volt röfi szaga, ami nem is gond, hiszen meki, de ennek a húsnak halszaga volt. Visszavittem.

A pultos ki sem nyitja a dobozt, egyből mondta: "Nem lehet halszaga, hiszen sosem találkozott hallal." Mondtam neki, hogy akkor kérem a górét! De nem hívta előre, e helyett magát ismételgette, és néha beletoldott új felesleges, magyarázó mondatrészeket, mintha be akarná nekem bizonyítani, hogy rossz a szaglásom. Nem tudott megingatni a hitemben. Mondtam, itt hagyom a pulton, csináljon vele valamit, és hozzon helyett egy másikat. Innentől eszmei síkra emelkedett harcunk, mert több vevő is látta mi történik, és sokan szemmel is követték az eseményeket, mert mindenki elé befurakodtam, akkori kb 85kg-s izomtömegemmel nem kis feltűnést és hőbörgést keltve.

Leültem, vártam. A cimborák már mind befejezték, már orientálódtak volna a mozi felé. Amikor megjelent az eladóm egy munkatársa, aki állította, hogy ketten is megszagolták, nincsen halszaga. Tehát ugyanazt a szendvicset kaptam vissza, nevetséges... gondoltam. Csak ültünk és néztük a dobozt vagy 30 másodpercig mindahányan ott ültünk. Döntöttem. Megyünk a moziba, nem kell a szendvics, úgysem egészséges, de előbb teszek egy 10 lépéses kitérőt. Elindultam a kibontott szendviccsel a pult felé, amikor egy 2-3 méterre voltam a sor végétől, egy szabályos kislabda hajításban alkalmazott mozdulatsorral bebombáztam a kiszolgálók közé. Okoztam is felfordulást, de nem éreztem bűntudatot, inkább az adrenalin öntötte el az agyam, meg valami furcsa bizsergés a technikás dobás miatt.

Megfordultam, "irány a mozi" - mondtam. Egy percen belül egy biztonsági őrnek látszó enyhén duci, erős szájszag mellett erős pacsuliszaggal megspékelt ember futott utánam. Kezet nyújtott, bemutatkozott mint az üzletvezető, elnézést kért és felajánlotta egyek akármiből bármennyit nála. Mondom magamban: "Szép, eddig hülyének néz, most meg még inkább, mi okból ennék bármit is nála." Nem fogadtam el az ajánlatát, ekkor a többiekhez fordult: "Gyertek ti is!" A Cimborák annyira be voltak szarva, hogy nem mertek megszólalni, szerencsére. Ezt is elutasítottam helyettük.

Mit tanultam ebből? Semmit. Azóta is eszek mekit, azóta is kinyitok minden szendvicset és meg is szagolom őket. Mit tennék ma, 25 éves fejjel, ha újra megtörténne ez??? Nem tudom, valószínűleg ugyan ezt, de kólástul, krumplistul vágnám be az üzletbe, a jobb hatás és a speciál efektek miatt.

Ez egy amolyan átkötés lesz, beszámolni nincsen miről, mivel a készüléket 2011. 07. 05-én adtam le, azóta sem hívtak vagy kerestek meg semmilyen fórumon. Most inkább a szerződésekben foglaltakról fogok Nektek írni egy picit.

Ugye cserekészüléknek egy Galax 3-mat kaptam, ami kb tudja ugyan azt, mint az előző mobil. (Persze gyengébb, de nem vártam jobbat.) Kb bruttó 35000 Ft jelenleg a Metróban, ha elvesztem 35000-et kell fizetnem a T-nek, persze nettóban... Ez volt az első, és legfeltűnőbb a szerződésben. Ezt a pénzt akkor kell fizetned, ha nem tudod visszahozni, vagy használhatatlanná válik a te hibádból. Ezt korrektnek vélem, de az árral akkor sem vagyok kibékülve. Csalni nem tudsz, hogy veszel egyet máshol, és odaadod, mert a a szerződésben az IMEI szám is rögzítve van.

21 napig vissza kell jelezniük, mi történt a készülékkel, amennyiben nem jeleznek, nem tisztázott, mi fog történni. De ha nem hozod vissza a cserekészüléket 15 napig, lefoglalják a javított telefont, ha 45 napig nem jelentkezel, vagy nem tudnak elérni, akkor letiltják a számot.

Pár hete vettem meg a hőn áhított Sony Ericsson Xperia X8-at. Nos az első este nem töltötte fel az aksit, mert rosszul dugtam rá a töltőt. Vagy nem? A töltő miután megmozgattam a csatlakozót működni kezdett. Egy gyenge minőségű terméket kaptam többek között azért, mert nem olvastam utána körültekintően, mi a hibája. Külföldi fórumokon olvasható, hogy a készülék töltője gyakran szarakszik, ez fokozottan igaz, ha "utángyártott micro USB-b"-t használunk (erre később visszatérek majd).

1. visszavitel

Ez alkalommal szépen elmagyarázta nekem a gyerek, a pultban, hogy neki 10-ből 10x sikerült, de valószínű igazam van, rossz. Általában akkor nem tölt, ha nem figyel oda rá az ember, de egy felső kategóriás készüléktől (de még egy alsótól is) elvárható, hogy töltsön rendesen. Mondta: beküldi szervizbe. Hozott cserekészüléket nagy nehezen, egy tömzsi, nem érintőkijelzős, ütésálló Samsunggal jelent meg. Na ekkor besokalltam, miután 20 percet álltam sorba, egy ilyen szarral akarják kiszúrni a szememet??? Mondtam neki, hogy ez komoly? Tényleg ezt akarja, hogy fogok ezen netezni? A válasz: SEHOGY! Ekkorra a főnök is kidugta a fejét a kuckójából, és figyelte mi történik, a munkatárs ezért már nyugodtabban elmagyarázta nekem, hogy a felső kategóriás készülékük kint van, pénteken tud mit adni nekem cserébe. Mondom neki: "akkor bonts ki egy új készüléket, és add azt, nekem az is jó". Mivel vállalati ügyfél vagyok elvártam, hogy mindent megtegyenek értem. Mondta, hogy nem lehet, de láttam az arcán, hogy pánik van. Mondom magamban: ez érdekes lesz, megnézem mit csinál a főnök mögöttem; kérem szépen, visszasunnyogott az irodájába, annyira kényes volt a helyzet. Így megbeszéltük, pénteken visszajövök.

2. visszavitel

A péntekből hétfő lett, visszavittem újra, minden papírral, mindennel ott álltam, egy valami hiányzott: a hajam, levágtam kopaszra, nem azért, hogy vagányabb külsőt kölcsönözzek magamnak, de most örültem neki. Most hamarabb sorra kerültem, egy másik srác volt a szerviz pultban. Akinek 10-ből 10x sikerült csatlakoztatnia a készüléket. Akkor már úgy daloltam a mondanivalómat, mintha valami gyermek mondóka lenne.

A srác csak annyival kezelt le:

-Akkor most mi legyen? Nekem mindig sikerült...

-Vigyétek vissza a készüléket, nézessétek meg a szervizben.

-De csak szoftvert fognak frissíteni rajta és visszaküldik, ennek nincsen semmi baja.

Na erre berágtam, hangnemet váltottam, és rácsaptam az asztalra:

-Most komolyan azt állítod: hülye vagyok? Nem tudok egy töltőt csatlakoztatni? Szerinted direkt, kedvtelésből járok hozzátok?

A főnök ismét megjelent, aki már kézfogással üdvözölt engem, és a beszélgetés csöndes tagjává vált a következő 5-10 percben. A szervizes visszafogta magát:

-De tényleg, most mi legyen? Küldjük szervizbe?

-Igen! És addig fogom visszahozogatni a készüléket, amíg meg nem unja a T-mobil vagy a SonyEricsson.

Cserekészüléket megint nem tudtak adni. Mondja a gyerek, menjek át a Teszkóba, ott van egy másik T-mobil, majd ott segítenek. Kértem: hívja fel, hogy van-e, és ha van, akkor nem kelljen sorba állnom. Nem akarta. Mondom:

-Kérd el a főnök telefonját és arról, biztos megvan neki a telefonszáma is.

-Biztos nincs. (morogta)

Mégis benne volt. Nem volt készülék a TS-ben sem, így a MOM-ba kellet mennem, mert ott T-pont van, így biztosan kapok készüléket. Odatelefonálni nem tudtak, de a főnök adott nekem egy útravaló trükköt:

-A cédulatépő gépen nyomjad a SIM kártya tiltása gombot, 20mp-n belül hívnak. Ott mond azt, hogy már elévült a dolog, de van egy hibás készüléked is, ezért irányítsanak át a szerviz pulthoz. A rendszer innentől prioritással kezeli a számodat, így mindenkit megelőzhetsz. Így nem kell sorba állod.

Igaza volt a főnöknek. Ott a személyzet pillanatok alatt elintézte a cserekészüléket is. Egy vadonatúj Galaxy 3-at kaptam. A papírra pár sikeres csatlakoztatás után egyből ráírták: "a töltés bizonytalan". Bár ha elvesztem a cserekészüléket 35000-et kell fizetnem, de kockáztatok, végül is valamit kell használnom. Majd 14-napon belül jelzik mi a  helyzet. Akkor újra írok, ha érdemes.

Kellemetlen Vásárló

Régóta foglalkoztatnak a "vásárlói jogaim", lehetőségeim. Szeretek vásárolni, szeretek jót vásárolni, szeretem: ha nem néznek hülyének, ha értelmes életformaként kezelnek.

A pénzért cserében elvárható lenne, de sajnos nem éri meg a vásárlót vásárlóként kezelni. A vásárló egy állat, amit azért tartunk, mint más állatokat; nem tejet, irhát vagy húst ad, hanem pénzt. Amit rá fordítunk, az nem több mint amit a kutyának adunk: napi egyszer kaja, azaz a termék, ami gyakran nem több, nem erősebb minőségben, mint a kutya vacsorája.

Pár vásárláson túl vagyok az elmúlt hétben, amik eléggé felhúztak, így úgy döntöttem, kegyetlen hitelrontásba kezdek, ebben a Kormány által túlszabályzott, felülírt médiában. Ha esetleg megszűnik a blog, akkor mindenki tudni fogja miért: mert egy Kellemetlen Vásárló vagyok.