Régóta foglalkoztatnak a "vásárlói jogaim", lehetőségeim. Szeretek vásárolni, szeretek jót vásárolni, szeretem: ha nem néznek hülyének, ha értelmes életformaként kezelnek.
A pénzért cserében elvárható lenne, de sajnos nem éri meg a vásárlót vásárlóként kezelni. A vásárló egy állat, amit azért tartunk, mint más állatokat; nem tejet, irhát vagy húst ad, hanem pénzt. Amit rá fordítunk, az nem több mint amit a kutyának adunk: napi egyszer kaja, azaz a termék, ami gyakran nem több, nem erősebb minőségben, mint a kutya vacsorája.
Pár vásárláson túl vagyok az elmúlt hétben, amik eléggé felhúztak, így úgy döntöttem, kegyetlen hitelrontásba kezdek, ebben a Kormány által túlszabályzott, felülírt médiában. Ha esetleg megszűnik a blog, akkor mindenki tudni fogja miért: mert egy Kellemetlen Vásárló vagyok.
